A múzeum alapítója 2003 nyarán ismerkedett meg Dél-Olaszországban egy dél-amerikai családdal. A családfő, Estuardó Ecuadorban dolgozott és több – az amazóniai esőerdőben épülő – iskola számára gyűjtött adományokat. A gyűjtemény létrehozója Estuardótól hallott először a harcos múltú shuarokról, a Szent Vízesések népéről. A beszélgetések során kiderült, hogy Estuardó apja is shuar indián, aki még ma is az ősi hagyományok szerint, az esőerdőben éli mindennapjait.
Ez a találkozás keltette fel az alapító kíváncsiságát a távoli kultúra iránt, melyet további találkozások, levelezések, és anyaggyűjtés követett. Hosszú évek gyűjtőmunkájának eredményeképpen született meg az Indián Múzeumban látható kiállítás.
egy – a dél-amerikai esőerdőben élő – népcsoportot, valamint ennek a nagyvárosi szocializáció során kialakult szubkultúráját mutatja be, autentikus tárgyak, grafikák és replikák segítségével.
A shuar indiánok – régebbi nevükön jivaro indiánok – Ecuador nyugati felén és Peru északi területein, az Andok keleti lejtőin élnek. Nevüket a spanyol konkvisztádoroktól kapták.
A 16. században Dél-Amerikát ellepték az aranyra éhes konkvisztádorok. A feljegyzések szerint a shuar indiánok törzsfőnöke – megelégelvén a rablást és a pusztítást – a spanyolokat leitatta, a város lakóit lemészárolták, a kormányzó és néhány előkelő nemes torkába pedig olvasztott aranyat öntöttek. Sok száz spanyol levágott és zsugorított fejét vitték magukkal az indiánok.
Az 1930-as évektől a civilizáció terjedésének és a katolikus hittérítők munkájának következtében a shuar indiánok nagy része közösségekbe tömörült, és fokozatosan beilleszkedett az ecuadori társadalomba. A gyerekek ma már iskolákban tanulnak, a férfiak a hadseregben szolgálnak, de ma is ápolják tradícióikat. Az ősi szokások egy része az esőerdő mélyén lassan a múltba vész…
Különlegessége az a madártoll-fejdísz, amelynek tollazatát a madár megnyúzásával nyerték. Másik egyedi darab az óriáskígyó bőréből készült csörgős ágyékkötő, mely a hozzátartozó csonthéj-melltartóval együtt alkot komplett női öltözéket.
Több fúvócső és a hozzájuk tartozó növényi méreganyag-tartó is található a tárlókban, természetesen curare (izombénulást és fulladást okozó méreg) nélkül.
panoptikum.hu | Motor: WP | Sablon: Netstilus | Kinézet: K@tilla | Tartalom: Panoptikum, Kalózmúzeum, Indián Múzeum Tihany
Felhívjuk a figyelmet, hogy az oldal „cookie”-kat (sütiket) használ. Fontos azonban tudni, hogy ezek semmilyen adatot nem tárolnak illetve küldenek az oldal látogatóiról vagy böngészési szokásairól, csak is az oldal használatát segítik. Weboldalunk használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. Ha mégsem szeretné akkor az internetböngésző beállításainak megváltoztatásával a sütik küldése letiltható!
2012 - 2024 © Tihanyi Panoptikum